Az intézmény története


1990 Az OKISZ kizárólagos jogutódjaként létrejön a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft. (MIOK), amely 1992-ig csak felnőttképzést folytatott.

1992 Egyedi kísérleti engedély alapján elindult a nappali tagozatos szakképzés. Ugyanebben az évben a MIOK Kft. létrehozza a MIOK Alapítványt, mely a későbbiekben fenntartója és működtetője lesz a Pécsett, Szegeden és Miskolcon megnyitott tagiskoláknak.

1997 Pécsett megkezdi működését a MIOK Kézműves Iskola.

2002 Elindul az első alapműveltségi képzés (9. osztály), kezdetben pályaorientáció nélkül, 2007-től viszont kereskedelmi és vendéglátó pályaorientációval.

2005 A budapesti gimnáziumi tagozat megjelenésével az intézmény új neve MIOK József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola lesz.

2007 Pécsett is kezdetét veszi az esti gimnáziumi képzés.

2008 A fenntartó úgy dönt, hogy a tagiskolák váljanak térségükben önálló közoktatási intézménnyé, így a három vidéki városban egy-egy új non-profit kft. alakult, a leendő iskolák fenntartóiként, melyek létrehozták saját iskoláikat. Az új fenntartó Pécsett a MIOK Dél-dunántúli Régió Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., néven jött létre, mely megalapította a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskolát ugyanazon a helyen, változatlan személyi összetétellel.

2017 A megváltozott jogi és oktatáspolitikai környezet miatt az intézmény fenntartóváltáson esett át. Az új fenntartó a MIOK Észak-kelet-magyarországi Régió Közhasznú Nonprofit Kft., mely a miskolci iskola fenntartója is egyben. A Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola változatlan feltételekkel folytatja működését.

Az iskola folyamatosan alakította ki tradícióit. Ezek közül kiemelkednek a Házi tanulmányi versenyek, a különböző szakmai, és a névadónkhoz kötődő pályázatok, a József Nádor Napok, Gulyásparti, a Sportnapok.

A Miskolci Jngszi küldetése, hogy:


  • elkötelezett tanári karral valósítsa meg nevelési-oktatási céljait,
  • piacképes szakmákat kínáljon a fiataloknak,
  • elősegítse a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését,
  • valamint népszerűsítse az életen át tartó tanulás eszméjét.
 

Névadónk


József nádor – „aki Habsburgnak született, és magyarnak halt meg”


József Nádor

Habsburg József nádor (Firenze, 1776. május 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a Habsburg-ház magyar ágának megalapítója. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való II. Lipót (1747–1792) német-római császár, magyar és cseh király, Toszkána nagyhercege, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. Politikai, közéleti működése József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó. József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták. Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává. József Antal főherceg Budára költözött. A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a 103-ik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Tisztségét több mint 50 esztendőt át töltötte be. József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely József nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a gellérthegyi Egyetemi Csillagda építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet. Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához, Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését is később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit. Bőkezűen támogatta a művészeteket és a közoktatást. Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be. A kastély parkjában arborétumot rendeztetett be, 300-nál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. A nádort a Budavári Királyi Palota Nádori kriptájában helyezték el, későbbi nádortársaival és családtagjaival együtt. Házasságai, gyermekei József Antal főherceg háromszor nősült meg. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova (1783–1801) orosz nagyhercegnő volt, aki 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt. Második házasságát 1815. augusztus 30-án kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817-ben, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei: Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842), István Ferenc főherceg (1817–1867), aki István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország utolsó nádora volt. Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én kötötte Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született: Erzsébet Karolina főhercegnő (1820, egy hónapig élt), Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837), Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (1831–1903), József Károly Lajos főherceg (1833–1905), Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902). Forrás: Wikipédia, a szabad enciklopédia Bővebb információ a Letöltések menüben található József nádor kislexikonban olvasható.

Csapatunk

A tanári kar és az alkalmazottak listájához kérem kattintson ide